13. fejezet

Leeteuk szemszöge:

Reggel Amy-t ölelve ébredtem. Éreztem, hogy mocorog, így nyugodtan belepuszilhattam a nyakába. Megfordult kezeim között, majd egy gyengéd csókot adtam neki.

-          Jó reggelt Szerelmem! – mondtam, és közelebb húztam magamhoz.

-          Jó reggelt neked is! – csókolt meg ismét.

-          Mit szeretnél ma csinálni? Szombat van, így semmi dolgunk! – néztem a szemébe.

-          Hát nem is tudom mihez lenne kedvem. – játszadozott meztelen mellkasomon ujjával.

-          Nekem lenne pár ötletem! – gyűrtem magam alá.

Belenéztem gyönyörű barna szemébe, ami ismét rabul ejtett, és gyengéden megcsókoltam. Egyre hevesebben kezdtem el csókolni, amikor megszólalt a telefonom.

-          Igen! Tessék? – szóltam bele. – Igen Főnök! Rendben! Viszlát! – majd letettem.

-          Lee Soo Man volt? – kérdezte Amy.

-          Igen! SM bált szervez ma estére. – mondtam.

-          Miért?

-          Hogy több eseményen tudjunk együtt mutatkozni Yuri-val!

-          Értem! – hallottam hangján a szomorúságot.

-          De ne is beszéljünk róla! – bújtam be mellé. – Hol is tartottunk? – feküdtem rá, majd ismét csókolni kezdtem.

Pár perccel később valaki kopogott az ajtón. Ezt nem hiszem el!

-          Szabad! – szólt ki Amy.

-          Nem akarok zavarni! – jött be az ajtón Sungmin, közben egyik kezével eltakarta a szemeit. – Csak jöttem szólni, hogy keresnek Hyung!

-          Köszönöm Sungmin! – alig bírtam nevetés nélkül.

Miután Sungmin elhagyta a szobát, gyorsan felöltöztem, nyomtam még egy csókot Amy szájára, és lesiettem a vendégemhez. De bár ne tettem volna!

-          Szia! Drágám! – jött felém Yuri.

-          Mit akarsz itt? – kérdeztem.

-          Jajj hát így kell üdvözölni a barátnődet?

-          Nem vagy a barátnőm! Csak megjátszzuk, hogy az vagy! Szóval?

-          Gyere el velem ruhát venni az esti bálra!

-          Milyen bálra? – kérdezte Hyuk.

-          Lee Soo Man rendezett ma este egy SM bált.

-          És mégis miért? – kérdezte Hae.

-          Hogy mindenki lássa milyen boldogok vagyunk! – vágott közbe Yuri.

-          Akkor eljössz velem? Lee Soo Man-nak nem tetszene, ha nemet mondanál!

-          Elmegyek! – sóhajtottam.

-          Jujj de jó! – ugrott a nyakamba. – Akkor induljunk is! Sziasztok fiúk! Viszlát Amy!

Amy? Hátranéztem, és láttam Amy elkeseredett arcát. Úgy volt, hogy együtt töltjük a napot, de mindig valaminek közbe kell jönnie.

Amy szemszöge:

Csak álltam a lépcsőn, és néztem, ahogy Teuk távozik a házból. A lábam a földbe gyökerezett, könnyeim pedig patakokban folytak le arcomon.

-          Amy! Ne sírj, kérlek! – szorított magához Hyuk.

-          De én ezt már nem bírom! Nem akarom, hogy vele legyen. Miért kellett ennek történnie? – zokogtam Hyuk vállába fúrva az arcom.

-          Minden rendben lesz! Ne félj! – simogatta a hátam. – De most gyere, menjünk reggelizni.

-          Rendben! – bólogattam. – Ne haragudj, hogy összekönnyeztem a pólódat. – nevettem el magam.

-          Végre nevetsz! Semmi baj! Majd megszárad! – nevetett ő is.

Leültünk a reggelizni. Nem igazán volt étvágyam, de nem akartam megbántani Wookie-t azzal, hogy nem eszem a reggelijéből.

-          Egyébként ti miben mentek a bálra? – kérdezte Kyu.

-          Természetesen mindenki elegánsan fog felöltözni, ahogy te is! – válaszolta Kangin.

-          Remek! Megint öltönyt kell felvennem! – siránkozott Kyu.

-          Amy! Te mit veszel fel? – nézett rám Siwon.

-          Én azt hiszem, jobb, ha nem megyek el a bálra! – válaszoltam.

-          Miért nem? – fordult felém Sungmin.

-          Mert nem akarom látni Teuk-ot és Yuri-t együtt! És Yuri is megmondta, hogy ne álljak az útjába.

-          Még szép, hogy eljössz! – állt fel Hae.

-          De nincs is semmi ruhám, amit fel tudnék venni!

-          Akkor reggeli után elmegyünk és veszünk neked egy gyönyörű ruhát! – mosolygott rám Yesung.

-          Köszönöm fiúk, de nem kell!

-          De kell! – szólt rám mindenki egyszerre.

A reggeli után, összetakarítottunk, és elindultunk ruhát vásárolni. Nagyon jól éreztem magam a fiúk társaságában. Teljesen kikapcsolt az agyam, elfelejtettem minden rosszat, ami velem történt. Megtaláltam álmaim ruháját is, de a fiúknak nem mutattam meg! Legyen meglepetés!

Miután hazaértünk mindenki elkezdett készülődni az estére. Gyorsan lefürödtem, majd felvettem álmaim ruháját. (A ruha) Hajamat begöndörítettem, majd egy kis szolid sminket is tettem fel. Belenéztem a tükörbe, és most kivételesen meg voltam elégedve a látottakkal.

-          Amy gyere! Elkésünk! – hallottam meg a fiúk hangját.

-          Megyek már! – kiabáltam, majd kiléptem az ajtón. – De ne nevessetek ki!

-          Nem fogunk! Csak gyere már!

Megálltam a lépcső tetején, majd szépen lassan haladtam lefelé. A fiúk egy szót sem szóltak csak tátott szájjal figyeltek.

-          Na hogy tetszik? – kérdeztem, amikor leértem a lépcsőn.

-          A…Amy gyönyörű vagy! – nézett rám Hae.

-          Köszönöm! – mosolyogtam.

-          Nos akkor indulhatunk? – kérdezte Shindong.

-          Igen!

-          Hölgyem! Szabad lesz? – jött felém Hae, és Hyuk.

-          Természetesen! – karoltam beléjük.

Elindultunk a bálba. Nagyon remélem, hogy semmi meglepetés nem fog várni rám az este folyamán.