18. fejezet

Leeteuk szemszöge:

A repülőút kicsit hosszú volt! Alig vártam, hogy leszálljunk. Egy bérelt busz várt ránk a reptéren. Első utunk Amy munkahelyére vezetett.

-          Jó napot! Miben segíthetek? – kérdezte a recepciós. Még jó, hogy itt van Siwon, majd ő beszél vele angolul.

-          Jó napot! Amy Smith itt dolgozik? – kérdezte Siwon.

-          Igen!

-          Szólna neki! – kérte Siwon.

-          Sajnálom, de ez nem lehetséges, ugyanis még szabadságon van!

-          És nem tudja, hogy hol lehet?

-          Ha jól tudom a szüleinél tölti a szabadságát. New York külvárosában laknak.

-          Köszönjük! – örvendezett Siwon, majd megpuszilta a recepcióst. Szegény csaj szépen elpirult.

Gyorsan beültünk a buszba, majd elindultunk a külváros felé. Már majdnem odaértünk, amikor is dugóba keveredtünk. Már vagy fél órája nem mozdultunk semmit. Nem bírtam tovább cselekednem kell.

-          Nyissa ki az ajtót! – utasítottam a sofőrt.

-          Teuk mégis mit csinálsz? – kérdezte Hae.

-          Megkeresem Amy-t!

-          Gyalog? – lepődött meg Hyuk.

-          Igen! Nem tétlenkedhetek! Meg kell találnom! – indultam el.

-          Teuk várj.. – kiabálta utánam, de nem álltam meg.

Rohantam, ahogy lábaim bírták. Azt sem tudtam hova kell mennem, de mégis valahol legbelül éreztem, hogy jó felé megyek. Tudtam, hogy szívem mindig oda vezet, ahol Amy van. De most kicsit aggódom, hogy megtalálom-e! Nem veszíthetem el! Ő az életem értelme.

Rohantam, ahogy bírtam, de egy idő után lábaim feladták, és meg kellett, hogy álljak. Egy gyönyörű családi ház előtt álltam meg. Lehajoltam, hogy kifújjam magam.

-          Leeteuk? – szólt hozzám valaki.

Amy szemszöge:

Épp a kertbe voltam, amikor valaki megállt a házunk előtt. Közelebb mentem, és megláttam, hogy ki is az. Alig hittem a szememnek.

-          Leeteuk? – kérdeztem.

-          Igen! – nézett fel.

-          Te mit keresel itt?

-          Téged! – válaszolt határozottan. – Kérlek, hallgass végig! Én egy idióta vagyok! Nagyon sajnálom! Mindenért bocsánatot kérek! Tudom, hogy mindent elrontottam! – hirtelen letérdelt elém. – Nélküled üres az életem! Hiányzol! Mindenhol téged kereslek! Eddig miattad volt értelme az életemnek. Minden reggel veled akarok kelni, este pedig veled akarok feküdni. Érezni akarom bőröd illatát, szíved dobbanását, lélegzetvételedet! Nem érdekel, ki mit mond! Nekem csak te kellesz! Lee Soo Man-ank is elmondtam mindent! Vége van minden hazugságnak! Szeretlek tiszta szívemből! Csak kérlek, gyere vissza!

-          Ezért jöttél ide, hogy ezeket elmond nekem! – kérdeztem.

-          Azért jöttem vissza, mert elvesztettem azt a nőt, akit mindennél jobban szeretek! – láttam, hogy könnyes a szeme.

-          Akkor mégis szeretsz? – kérdeztem könnyes szemmel.

-          Mindennél jobban! – válaszolta, majd közeledett felém.

Megcsókolt. Végre újra érezhetem illatát, újra magamhoz ölelhetem! Végre visszakaptam életem szerelmét!

-          Na végre megtaláltunk! – szállt ki a buszból Kyu.

-          Fiúk! Hát ti? – szaladtam oda hozzájuk.

-          Jöttünk, hogy hazavigyünk! – mondta Sungmin.

-          Ilyet többet ne csinálj, hogy csak úgy eltűnsz! – szidott le Kangin.

-          Érettem! – válaszoltam, majd megöleltem őket.

-          Akkor mehetünk? – kérdezte Hyuk.

-          Várjatok! Még nem mondtam, hogy visszamegyek!

-          Mi? – lepődött meg mindenki.

Teukra néztem, majd közelebb mentem hozzá. Mélyen a szemébe néztem, láttam, hogy fél a válaszomtól! Nem bírtam tovább! Elmosolyodtam.

-          Szeretlek! – csak ennyit mondtam, majd megcsókoltam.

Mindenki ujjongott.

-          Ezek szerint visszajössz? – kérdezte Shindong.

-          Igen! – bólogattam.

Megcsókolt Teuk, majd megölelt és csak ennyit suttogott a fülembe.

-          Téged választottalak és nem bántam meg!

THE END! :D