17. fejezet

Amy szemszöge:

Mindenki meglepődött, hogy visszamentem New York-ba. Kérdezgették, hogy miért mentem vissza, de csak annyit mondtam, hogy nem éreztem jól magam. A szüleimhez mentem, akik a külváros részén laktak egy kis kertes házban. Ismét vissza kell térnem a régi kerékvágásba. Mostantól ugyanolyan monoton életem lesz, mint mielőtt Koreába mentem volna. Még csak egy napja vagyok itthon, de már most hiányzik mindenki, főleg Teuk. Bárcsak minden másképp alakult volna! A főnököm szerencsére adott nekem egy hét szünetet, hogy pihenjem ki a fáradalmakat. Így most a kertben feküdtem, és csak gondolkoztam. Nem tudott lekötni semmi!

Leeteuk szemszöge:

Mielőtt New York-ba mennék, még el kell intéznem valamit, amit már régen meg kellett volna tennem. A céghez érve egyenesen Lee Soo Man irodájához siettem. Kopogtattam, majd miután meghallottam, hogy „Szabad”, benyitottam.

-          Főnök! Beszélhetnénk? – kérdeztem.

-          Persze Leeteuk! Mondjad!

-          El kell valamit mondanom!

-          Hallgatlak!

-          Az a lány az újságban, aki velem van a képen, az a lány Amy! – láttam, hogy meglepődik. – Már az elején kellett volna szólnom! Tudom, hogy nagy hibát követtem el, és vállalom a felelősséget, de nem érdekel, mert szeretem, és vissza akarom kapni!

-          Teuk sajnálom, de…

-          Nem számít, ha kirúg, bár nagyon hiányozna minden, és nagyon megszerettük egymást a fiúkkal! Olyanok vagyunk, mint a testvérek! Hiányozni fognak, de vállalom, mert szerelmes vagyok!

-          Teuk! – kiabált rám.

-          Igen?

-          Nem akarlak kirúgni! Eszem ágában sincs! De miért nem szóltál előbb erről a dologról?

-          Igazából én sem tudom, de egy idióta voltam!

-          De azt tudod, hogy Amy visszament New York-ba!

-          Igen! Én pedig most utána megyek!

-          Rendben! De még valamit el kell intézünk!

Pár perccel később Yuri megjelent az irodában. Leült mellém.

-          Yuri! Mostantól te és Teuk már nem alkottok egy párt! – mondta határozottan Lee Soo Man.

-          Mi? De miért? – kérdezte aggódva.

-          Mert elmondott mindent Amy-vel való kapcsolatáról. Azért! Még ma be is jelentjük! Most pedig elmehettek!

-          Köszönjük! – belül majd kiugrottam a bőrömből.

Gyorsan kisiettem, minél hamarabb indulni akartam Amy után!

-          Leeteuk! – kiabált utánam Yuri.

-          Mit akarsz? – fordultam vissza.

-          Magyarázatot!

-          Az a magyarázat, hogy nincs köztünk semmi!

-          De Amy csak hátráltat téged!

-          Na ide figyelj! Nem hátráltat minket! Nem fog sikerülni a terved! Én sosem leszek a tiéd! És most jól figyelj! ÉN AMY-T SZERETEM! – néztem mélyen a szemébe. – És most, ha megbocsátasz mennem kell! – mondtam, majd otthagytam.

Beszálltam a buszunkba, majd elindultam a reptér felé.

-          Nem gondolod, hogy nélkülünk mész? – kérdezte Yesung.

-          Mi? Hát ti? – lepődtem meg.

-          Veled megyünk, hogy visszahozzuk Amy-t! – válaszolta Wookie.

Boldog voltam, hogy olyan barátaim vannak, akik kiállnak mellettem, annak ellenére, amit műveletem. Így most már 10-en indultunk útnak, hogy visszahozzuk Amy-t.