5. fejezet

Amy szemszöge:

Egész úton nem szóltam semmit. Mélyen elmerültem a gondolataimban. Vajon milyen lesz 10 férfival együtt élni? Remélem minden rendben lesz. Remélem, hogy a közös munka is zökkenőmentes lesz. Minden erőmmel azon leszek, hogy a fiúk a legjobbak legyenek, és rám se legyen panasz. Most kell a legjobban teljesítenem. Nem hozhatok szégyent sem magamra, sem a fiúkra.

Amikor a házhoz értünk ismét elakadt a lélegzetem, az előbb az irodám, most pedig ez a ház. Egy gyönyörű kétszintes ház, hatalmas kerttel, és egy nagy úszómedencével. A bejárati ajtó egy kis folyosóra nyílik, a végén egy hatalmas tér tárult a szemem elé, ahol megtalálható a nappali, az étkező, és a konyha is. Az egész egy nagy nyitott tér, sehol egy ajtó. Az emeletre falépcső vezet fel, ahol 6 hálószoba, és 2 fürdőszoba található.

-          Gyere Amy! Megmutataom melyik szoba kié! – jött oda hozzám Teuk.

-          Rendben van! – válaszoltam.

-          A legszélső szobában lakik Yesung és Ryeowook. – nyitottunk be az első szobába.

-          Azok ott teknősök?? – mutattam egy kis asztal felé.

-          Igen! Yesung imádja a teknősöket. Órákig el tud velük játszani. – nevetett Teuk. – Gyere, menjünk tovább! A következő szoba lakói Sungmin és Kyuhyun. A következő szobában lakik Shindong és Siwon, ezután jön a mi szobánk Kanginnal, majd Eunhyuk és Donghae szobája. – Amint Teuk benyitott a szobába, rögtön a szemem elé kaptam a kezem. Valószínűleg rákvörös lehettem, mert Teuk furcsán nézett rám. Majd ő is bepillantott a szobába, és rájött mi a zavartságom oka. Eunhyuk egy szál alsógatyában feküdt az ágyon. –Eunhyuk öltözz fel azonnal! – utasította Teuk.

-          Ti mit kerestek itt? Miért nem kopogtatok? – kérdezte zavarában, közben megpróbált valami ruhát előkotorászni a szekrényéből.

-          Na az ilyen helyzeteket megpróbáljuk a jövőben elkerülni! Sajnálom! – mosolygott rám Teuk.

-          Rendben! Semmi gond! – válaszoltam.

-          Akkor ez lenne a te szobád. – nyitotta ki az utolsó ajtót Teuk. Nagyon szép volt a szobám. A többivel ellentétben itt csak egy ágy volt. Beépített, tükrös szekrénysor, egy kisebb asztal, és egy kis éjjeliszekrény is megtalálható a szobában. Az ajtóval szemben egy hatalmas erkélyajtó, ami egyben az ablak is. A napfény csak úgy ömlik be rajta, ezzel is bevilágítva a szobát. – Tetszik?

-          Igen! Csodálatos! Köszönöm! – öleltem meg Teuk-ot.

-          Helló Amy! Hallottam te leszel a szomszédom. – jött be a szobába Hae. Hirtelen szétrebbentünk. Mindketten elpirultunk. – Talán megzavartam valamit? – kérdezte Hae gyanakvóan.

-          Nem! – vágtuk rá egyszerre.

-          Na de most mennünk kell! – törtem meg Teuk a kínos csendet.

-          De én még beszélgetni szeretnék Amy-vel! – nyavalygott Hae.

-          Nem Donghae! Most hagyjuk egy kicsit pihenni! – mondta, majd azzal a lendülettel megragadta Donghae pólóját és kirángatta a szobámból.

-          Sziasztok! – integettem utánuk.

A nap további részében kipakoltam a táskáimból, és szépen rendbe tettem a szobám. Mire végeztem a vacsora is kész volt. Vacsora közben sokat beszélgettünk. Mindenkit jobban megismerhettem. Rá kellett jönnöm, hogy mindegyik tag nagyon jó fej. Miután befejeztük, segítettem rendet tenni a konyhában, majd felmentem a szobámba. Kimentem az erkélyre, és csak csodáltam Szöult az esti fények pompájában. Pár perccel később kopogást hallottam!

- Szabad!